Ecommerce Expo Podcast #2 – Fenntarthatóság és ellátási lánc az e-kereskedelemben

Az Ecommerce Expo Podcast 2. epizódjában dr. Bőgel Györggyel, a Central European University (CEU) tanárával beszélgettünk a fenntarthatóságról és az ellátási láncokról.

Ebben az adásban többek között arról esett szó, hogy mi is az a fenntarthatósági lánc, hogyan lehet ezt nyomon követni, hogyan hat a világjárvány az ellátási láncolatokra, hogyan kapcsolódik mindez az e-kereskedelemhez és milyen trendek tapasztalhatóak.

Hallgasd meg a podcastet:

Ha jobban szeretsz olvasni, mint podcastet hallgatni, akkor itt megtalálod a beszélgetés tartalmát:

A világegyetem alaptermészete az összetartozás. Minden összefügg mindennel. Nincs különváltság.
Darnel Christian

Indul az Ecommerce Expo Podcast! Stratégia, marketing, logisztika, fulfillment és minden, ami a sikeres e-kereskedelmi vállalkozásodhoz kellhet.

Mikos Ákos:

Szia!
Nagy szeretettel köszöntelek, ez az Ecommerce Expo Podcast.
Mikos Ákos vagyok, ennek a műsornak és az Exponak az egyik házigazdája.
A 2021-es Expoig az a célunk, hogy végig vezessünk Téged egy sikeres e-kereskedelmi vállalkozás megalapításának és megalapozásának lépésein, miközben szélesítjük az ismereteinket. Ma pont erre invitálunk Téged!

A mai epizódban dr. Bőgel Györgyöt, A Central European University (CEU) tanárát láttuk vendégül, aki a fenntarthatósági- és élelmiszerláncokról, zöld blokkokról és arról mesélt, hogy mindezek hogyan hathatnak az e-kereskedelmere?

Ha érdekel a Föld jövője, mindezt úgy, hogy felelősségteljesen szeretnél e-kereskedni akkor tarts velünk.

De először tegyük tisztába: mi is az a fenntarthatósági lánc és mi köze van az ellátási láncokhoz?

dr. Bőgel György:

Vegyünk egy közönséges presszó kávét.

Ahhoz, hogy valaki megigyon egy fejlett országban egy presszó kávét, ahhoz körülbelül két tucat szervezetnek kell együtt működnie különböző országokban.

Ha itt lemész a nyersanyagokig es végig bogarászod, hogy igazából ahhoz, hogy a kávé, a cukor, a víz összejöjjön, ahhoz körülbelül két tucat közreműködőt találsz. Tehát körülbelül két tucat szervezetnek kell harmonikusan együtt működnie, hogy egy olcsó és jó minőségű kávé legyen előttünk, és még ez csak a kávé. Ha még rendelünk hozzá egy rántottát vagy egy süteményt akkor tovább bonyolódik.

Nagyon hosszú, bonyolult ellátási láncok vannak a világban és az élelmiszereknek jelentős része ide tartozik. Van, ahol az ellátási világ a kiskerttől a konyhaasztalig tart, de valahol Afrika kis szögletében indul és egy kisgyerek előtt a reggeliző asztalon fejeződik be.

Mikos Ákos:

Ki tartja számon ezeket a láncokat? Úgy sejtem van ennek egy kutatható területe is. De hogyan fedezik fel őket? Nyomon követik őket?

dr. Bőgel György:

Folyamat ábrákon lehet nyomon követni őket, hogy ahhoz, hogy cukor, és tej legyen a kávémban, ahhoz mi szükséges, és hogy a kávé ide jusson. Szépen végig lehet bontogatni ezeket a láncokat.

Vannak jobban átlátható, transzparensebb láncok, mondjuk az autógyártásnak láncait sokkal tisztábban szoktuk látni.

Ott ugye vannak az első meg második körös összeszerelők. Itt megint bejön az elektronikus kereskedelem, mert ezek a láncok transzparensebbek, mint korábban.

Mikos Ákos:

Mi az előnye, ha az ember feltár egy ilyen láncot? Akkor profitálhat belőle a tudomány?

dr. Bőgel György:

Aki közgazdaságtudomány praktikus részével foglalkozik, például iparpolitika, vezetés, szervezés, vagy vállalatvezetés, azoknak ezek a láncok nagyon fontosak.

Gazdaság nem más, mint egy láncolat halmaznak a szövedéke, amelyek nagyon bonyolulttá, globálissá és automatizálta váltak.

A gazdaságot gyakorlatilag nem lehet úgy kutatni, hogy ne találkozzunk és ne foglalkozzunk ezekkel az ellátási láncokkal.

Most is ebben az izgalmas, de egyben válságos időszakban, amikor egy járvány által sokk éri ezt a rendszert, akkor ennek milyen következményei, hatási vannak. Mik a rövid távú és hosszú távú következmények és változások.

Mikos Ákos:

Ezek a változások most úgy tűnnek, hogy rövid távú változások, és kezd visszarendeződni minden vagy egyébként most már egyre inkább arra állna be a világ, hogy ez most így marad egy darabig?

dr. Bőgel György:

Volt egy sokk, ami súlyos, kétszámjegyű változásokat hozott egyes piacokon inkább az eladásba.

Vegyük Amerikában a halászati termékeket, azon belül is a tenger gyümölcseit, ahol a visszaesés 70-80%-os volt. Egyik napról a másikra esett ennyit vissza a kereslet.

Nyilván, hogy ha helyzet normalizálódik akkor ennek egy jelentős része vissza fog jönni, de most a világban több minden történt, ami tartós lesz.

Történt egy nagy süllyedés vagy nagy emelkedés, tendál vissza a rendszer a normál állapotába, de nem fog visszatérni sok helyen. Viszont ez sok esetben nem baj, mert vannak olyan változások, amelyek eléggé ráférnek a világra és hogyha csak egy kicsit is változik ennek hatására, akkor azt mondhatjuk, hogy rengeteg problémát ez a válság, de mondjuk ennyi haszna is van.

Mikos Ákos:

Elsősorban a koronavírus járvány kapcsán jött fel ez a kérdés, de úgy tűnik nekem, hogy a fenntarthatóság szempontjából ezek az élelmiszerláncok nem feltétlenül tűnnek életre valónak.

dr. Bőgel György:

Rengeteg probléma van, és ha vissza nyomozunk, akkor látjuk, hogy a mezőgazdaságnál kezdődnek a problémák. A mezőgazdaságban olyan problémák vannak, hogy világszerte csökken a megművelhető földterületeknek a száma. Nagyon elterjedt a földet teljesen kizsákmányoló monokultúrás termelés. Az éghajlatváltozás miatt a kitermelhető területek változnak, és nem a javukra. Nagyon kevés növény fajtát termelünk.

A világnak az élelmezés körülbelül egy tucat növényfajtának a termelésétől függ: búza, szója, rizs és még néhányat lehetne felsorolni.

Kínálat csökkenés figyelhető meg, mert egyre többet és egyre gazdaságosabban kell termelni. Ezt úgy lehet megcsinálni, ha óriási táblákon gabonát termelünk. 

A vegyszerek használata egy óriási probléma. Borzasztóan sok vegyszer kerül a földbe, a földből megy a vízbe, a vízből megy a folyókba, egy csomó helyen bejut a víz ellátó rendszerekbe. 

Az élelmiszer feldolgozás során egy fenntarthatósági probléma, hogy igen nagy a pazarlás.

Nemcsak fogyasztásban, hanem feldolgozásban is számos ponton pazarolunk. Rengeteg étel és hasznos anyag megy veszendőbe.

A csomagolás szintén egy óriási probléma. Ha valaki rendelt már ebédet, akkor látja, hogy mennyi élelmiszert és mennyi műanyagot kap. Szerencsés esetben ez a szelektív kukába megy, rosszabb esetben összekeveredik a többi szeméttel.

Az élelmiszerek tekintetében az egész fenntarthatósági kérdés, amellett jelenleg 7,5 milliárd a jövőben 10 milliárd embert kell élelmezni, ez így rendkívül kényes kérdés.

Mikos Ákos:

Szerencsére már egyre több helyen olvasni és hallani, hogy egy átlag fogyasztó hogyan tehet azért, hogy fenntarthatóbban táplálkozzon és fogyasszon. Viszont a webshopok, illetve az e-kereskedők, mit tehetnek azért, hogy jobb láncokat hozzanak létre, vagy jobb láncokban vegyenek részt?

dr. Bőgel György:

Nagyon nem mindegy, hogy mibe csomagolunk, hogyan oldjuk meg a csomagolást.

Nem mindegy, hogy egy göngyöleg, egy csomagolóanyag visszaváltható-e. Hogyha visszaváltható/újrahasznosítható, akkor milyen módon történik meg a begyűjtése. Nyilván más elvárásokat kell támasztani egy nagy áruházlánccal szemben, mint egy 3-4 fős webshoppal szemben, de az ilyen kisebb webshopok is egyre többet tehetnek azért, hogy ez igazából szempont legyen.

Nyáron én is szoktam ebédet rendelni. A környéken van egy nyaralónk és elég sokszor egy helyi vendéglőből rendelünk ételt, ha otthon akarunk enni. Láttam, hogy egyik évről a másikra megváltoztatták a csomagolást, és ezt nagyra értékelem. Egyszerűen súlyba lemérve más a csomagoló anyagnak a mennyisége. Szorgalmazzák ők is, hogy ne dobozban, hanem ételhordóban vidd haza. Ez egy faluban van, ahol könnyen megoldható ez biciklivel, és a csomagolásnak a problémája egyszerűen megoldható. 

Látszik az, hogy ilyen kisebb közösségekben, mint például ez a falu, elég komoly hatása lehet a társadalmi nyomásnak. Míg Pesten senki sem törődik azzal, hogy egy 60 lakásos társasházban ki az, aki szelektíven gyűjti a szemetet és ki az, aki nem. Addig egy faluban, ahol minden családnak van egy kukája és amellett még van egy szelektív zsákja. Az ember végig sétál az utcán, akkor egyszerűen látszik ki az, aki környezettudatos és ki az, aki nem. Érződik egy ilyen nyomás, hogy “Ez így nem működik, itt mindenkinek szelektív zsák van a kukája mellet, de a ti kukátok mellett nincsen ”. Én is éreztem ezt a nyomást, hogy erre rá kell állni és csinálni kell, és ez jó dolog. Városban ez kevésbé működik, ott nem látható és kevésbé érdekli az embereket.

Mikos Ákos:

Mielőtt folytatnánk a Bőgel Györggyel folytatott beszélgetésünket jöjjön az a rovatunk, amelyben sikeres webáruházak tulajdonosai adnak egy tippet most induló, vagy formálódó vállalkozásoknak. A kérdés szinte mindig ugyanaz: Mit tanácsolnál egy most induló webshopnak? 

Sportjatekshop.hu – Márk:

“Bátorság. Véleményem szerint ma már nem lehet kockázat kerüléssel pénzügyileg sikeres webáruházat felépíteni. Az egyre növekvő verseny megfojtja azokat, akik nem képesek vagy nem mernek fejlődni. Ennek ellenére még mindig vannak olyan piaci rések, ahol túlságosan kényelmesek a piaci szereplők, ezeket kell agresszíven felkutatni és megmutatni hogyan lehet jobban csinálni. ”

Mikos Ákos:

Vajon egy kis változtatás ezen a láncon tud hatással lenni a feljebb található elemekre?

dr. Bőgel György:

Ha az emberek fogyaztásukban ezt kifejezik és azt mondják, hogy ők kerülik a vegyszereket, kerülik az olyan helyeket, ahol a csomagolás rendkívül szennyező és nem rendelnek onnan, ahol a csomagolás újrahasznosítása nincs megoldva, akkor ez egy kereslet oldalról származó nyomás, amihez a webshopoknak előbb-utóbb alkalmazkodni kell. 

Van, aki ilyen tekintetbe optimista van, aki pesszimista. Van, aki azt mondja az emberek olyanok, amilyenek. Olcsón akarnak vásárolni, nem érdekli őket a csomagolás, nem érzékenyek ezekre a problémákra.

Igazából a vállalati és állami oldalról, az állami példamutatás, az állami szabályozás lenne az a hely, ahol ezeket a problémákat meg lehet oldani, vagy meg kell kezdeni a probléma megoldását.

Én nem vagyok teljesen pesszimista, tehát én érzékelem a változásokat.

Mikos Ákos:

Hogyan lehet ezeket jól nyomon követni? Hogyha én webshop tulajdonosként szeretnék változtatni és keresni egy jobb láncolatot, akkor van ennek valamilyen publikus adatbázisa, ahol meg tudom nézni, hogy mi az ami például közepesen fenntartható vagy közepesen rossz?

dr. Bőgel György:

Szerencsére azt mondom, hogy igen. Nagyon sok esetben még nem, de szaporodik azoknak a megoldásoknak a száma, ahol ez még nem is megoldott, de már halad a megoldás felé. Ahhoz, hogy egy cég valamilyen bizonyítványt vagy pecsétet, egy piros körbe írt számot kapjon a honlapjára arról, hogy ő mennyire veszi komolyan a fenntarthatósági szempontokat, és ez valamilyen objektív mérésen alakuljon, erre szerencsére szaporodnak a példák. 

Mivel egyetemen dolgozom, ahol van inkubátor tehát kisvállalkozások dolgoznak az egyetemen és ott maradhatnak a hallgatók vállalkozásai egy darabig, hogyha egy bizottság elfogadja őket. Ott is van olyan vállalkozás, amely megfelelő tudományos igényű, Big Data alapon működő bizonyítványokat állít ki a megrendelőkről, hogy neki pl. a karbon lábnyoma mekkora és ezt valahogy számszerűsiti. 

Van két választási lehetőségem, hogy az e-kereskedelemben egy kattintásra vannak egymástól a konkurensek. Ha azt látom, hogy az egyiknél a lábnyom 30 a másiknál 70 akkor lehet, hogy azt fogom választani, ahol ez a szám kedvezőbb és bízom benne, hogy az embereknek ez is egy szempont lesz. Ahol nem megkülönböztethető másképpen az áru ott ez egy szempont lesz.

Mikos Ákos:

Az e-kereskedelemben is sok minden a mérhetőségen csúszik vagy bukik el. Itt mi adja a mérhetőség alapját?

dr. Bőgel György:

Az, hogy valakinek mennyi az energia felhasználása. Ugye most nem a kis webshopokról beszélek, ahol jelentéktelen a fogyasztás. Hanem, hogy egy komoly élelmiszeripari cégnek mekkora az energia felhasználása; ez növekszik vagy éppen csökken? Egyre több dolog mérhető, ahol valamilyen természeti folyamatról, anyagokról, gázokról van szó, olyan szenzorok vannak már, amelyek szinte mindent ki tudnak mutatni, műholdas követő rendszerek és minden más. E tekintetben a technika mindenképpen nagyon érdekes és fontos lehetőségeket teremt.

Mikos Ákos:

Mit lát, hogy az újabb generációk egyre többet érdeklődnek a téma iránt?

dr. Bőgel György:

Úgy látom, hogy igen, de lehet csak azért, mert mint egyetemi oktató főleg az új generációval találkozom. Nyilván hozzánk olyanok járnak, akiknek van egy diplomája, ilyen késő húszas kora harmincas korosztály. Náluk növekszik a fenntarthatóság iránti érzékenység. 

Ha valakinek az életéből van még 40-50 év hátra, az azért remélhetőleg másképpen gondolkozik, és tapasztalhatóan másképpen gondolkozik, mint aki azt mondja, hogy “nekem igazából tulajdonképpen már mindegy, mert az én életembe ezek a dolgok nem fognak megvalósulni”. Látom azt, akiknek gyerekei vannak azok érzékenyek ez iránt. 

Én is vezetek vállalkozási kurzusokat, és ott vannak gyakorlatok, hogy próbáljanak meg vállalkozásokat kitalálni, elindítani, üzleti tervet csinálni. Ezeknek a nagy része valamilyen társadalmi, fenntarthatósági problémára próbál meg valamilyen megoldást találni. Aztán egy részükről a kurzus során kiderül, hogy velük is az a probléma, hogy nem fenntarthatóak. Gazdaságilag nagyon hasznos, amit csinálnak, de kereslet az várhatóan nem lesz rá fizetőképes. Mindig vannak olyanok, amelyek átcsúsznak a szűrőn és ez mindenképpen optimizmusra ad okot.

Mikos Ákos:

Ön amikor megtalálta ezt a témát, mi lelkesítette ezzel kapcsolatosan a legjobban?

dr. Bőgel György:

Ha valaki vállalkozásokkal foglalkozik, meg azzal, hogy hogyan lehet új cégeket elindítani, akkor mindig erősen oda kell figyelni a statisztikailag is igazolható és érzékelhető trendekre.

A vállalkozási lehetőségek elsősorban nem ott jelentkeznek, ahol van egy statikus kialakult világ, és akkor ott van néhány nagy cég, és esetleg néhány újnak van esélye arra, hogy megéljen. Hanem ott, ahol a világ alapjaiban változik, ahol új dolog jön be, amire a régi nagy öregek ismert okokból nem reagálnak olyan gyorsan, mint a fiatalabb cégek. 

Tehát itt amiatt, hogy vannak ezek a problémák egyfelől, másrészt vannak technológiai lehetőségek és megoldások például a precíziós mezőgazdaság. Nagyon érdekes vállalkozási lehetőségek vannak, amelyek engem kifejezetten érdekelnek. Nagyon jó nézni, hogy a modern digitális mezőgazdaságban hányféle ötlet, megoldás jelentkezik és ezek hogyan szivárognak át a gyakorlatba, hol milyen sebességgel történik a dolog. Ez egy rendkívül érdekes világ.

Mikos Ákos:

Mit gondol, 5 éven belül fognak változni ezek a trendek a fenntarthatósági láncolatok kapcsán?

dr. Bőgel György:

Ha megnézzük azt, hogy hogyan alakult eddig az ellátási láncoknak a világa, legyen szó itt az autókról, hogy a nyersanyagból hogyan lesz autó és hogyan veszem meg én egy szalonban vagy a használtautó piacon. Legyen szó az élelmiszerekről, hogy elindul valami a földről, a kertből és aztán élelmiszer, aztán egy étteremben étel lesz belőle.

Eddig az alapvető trend az az volt, hogy ezek a láncok egyre inkább iparosodnak.

A modern vezetési megoldásokat (lean szemlélet, just-in-time rendszer, automatizálás) egyre inkább alkalmazzák és egyre inkább az olcsóság a szempont; elvinni a termelést oda, ahol a legolcsóbb. 

Skála gazdaságosság: minél nagyobb méretekre törekedni, optimalizálni és minden zsírt leszívni, tehát minden puffert, minden tartalékot megszüntetni. Ennek számtalan előnye van: ugye olcsó – ezt én is élvezem, hogy olcsó termékek vannak -, de ez a válság kihozta ennek a rendszernek a sebezhetőségét is, hogy mennyire működik jól egy olyan ellátási rendszer, amibe nincsenek tartalékok és nincsenek pufferek.

Ha a 22. láncszemben probléma van amiatt, hogy ez egy lineáris lánc és nincsenek benne tartalékok, akkor azonnal megjelenik a probléma a lánc minden egyes szemében, és összeomlás lehet belőle. 

Erre láttunk példákat akkor, amikor Japánban az atomkatasztrófa volt. Egy ilyen kicsi alkatrésznek az eltűnése, mert azt a világban csak ott gyártották és ez óriási problémákat okozott. 

Egy nagy kérdés, hogy ennek a válságnak a hatására, vagy ha pesszimista vagyok, a soron következő válságoknak a hatására mennyire lesznek ezek a láncok kevésbé lean-ek , mennyire lesznek megosztottabbak, mennyire lesznek kevésbé globálisak, és közelebb jön-e a termelés a fogyasztóhoz. Most úgy tűnik, hogy igen, amíg tart a válság addig ezek a tendenciák kitapinthatóak, hogy tartósak lesznek-e ez egy kutató számára egy rendkívül érdekes és izgalmas kérdés.

Mikos Ákos:

Köszönjük szépen a beszélgetést! dr. Bőgel György volt az Ecommerce Expo Podcast mai vendége. Keresd a további részeinket is, vagy olvasd az Ecommerce Expo blogját és fejlődj velünk együtt a még sikeresebb ecommerce vállalkozásod felé haladva. A következő epizódban találkozunk.
Addig is minden jót kívánunk!

Ez volt az Ecommerce Expo Podcast. Ha te is tele vagy kérdésekkel, a következő részig olvasd el a blogunkat a ecomexpo.hu/blogoldalon vagy iratkozz fel az Expo hírlevélre.

Addig is jó növekedést és sikeres kereskedést kívánunk!

Váltsd meg most a jegyed 2020 legnagyobb e-kereskedelmi konferenciájára, és hozd ki a maximumot a webshopodból

Tudj meg többet az E-kereskedelemről és az Ecommerce Expóról.

Iratkozz fel és értesülj a legfrisebb információkról elsőként.

Minden jog fenntartva – Adatvédelmi nyilatkozatÁSZF – Designed with by Konverted.io